"Szegénységben nőtt fel. Általános iskolásként újságot árult, cipőt tisztított, hogy segítsen édesanyjának a család eltartásában. Később a nyári hónapokban kabinos fiúként dolgozott egy teherhajón. Amikor tizenhétévesen befejezte középiskoláit, elhagyta otthonát. Egyike lett azoknak a csavargóknak, akik járták az Egyesült Államok útjait, potyáztak a vasutakon és bekóborolták az egész országot.
A társai keménykötésű fickók voltak. Szerencsejátékot űzött, barátkozott csőcselékkel. Szerencselovagok, hontalanok, csempészek, marhatolvajok és hasonlók voltak a társai. Mexikóban csatlakozott Pancho Villa seregéhez. „Nem korcsolyázhatsz túl közel a törvénytelen dolgokhoz úgy, hogy ne tudnál róluk, még ha nincs is hozzájuk semmi közöd — mondta Charlie Ward. — Ott követtem el a hibát, hogy rossz társakat választottam. A legnagyobb bűnöm az volt, hogy rossz emberekkel szövetkeztem."
Időről-időre nagy összegeket nyert szerencsejátékon, aztán mind elvesztette. Végül kábítószer-csempészésért letartóztatták. Bíróság elé állították és elítélték. De Charlie Ward élete végéig hangoztatta, hogy ártatlanul ítélték el.
Charlie Ward harmincnégy éves volt, amikor belépett a leavenworthi börtön ajtaján. Előtte sosem volt még börtönben. El volt keseredve. Megesküdött, nincs olyan börtön, amely elég erős ahhoz, hogy képes legyen őt a falai között tartani. Kutatott a szökés lehetőségei után.
Aztán történt valami! Charlie úgy döntött, megváltoztatja a beállítottságát: negatívról pozitívra. A PLB-vel fogadta a változás kihívását. Valami legbelül azt súgta neki, hagyja abba a gyűlölködést, és legyen a börtön legpéldamutatóbb elítéltje. Ettől a pillanattól kezdve életének menete előnyös irányba kezdett változni. Egyszerűen csak azzal, hogy a negatív gondolkozásról a pozitív gondolkozásra váltott át, Charlie Ward kezdte átalakítani önmagát.
Megváltoztatta törekvésének, harcos szellemének irányát. Megbocsátott magában a szövetségi nyomozónak, aki elfogta. Felhagyott azzal, hogy gyűlölje a bírót, aki elítélte.
Alaposan szemügyre vette a régi Charlie Wardot. Elhatározta, hogy a jövőben még a rossz látszatát is elkerüli. Körülnézett, hogyan tehetné minél kellemesebbé börtönnapjait.
Először néhány kérdést tett fel magának. És felnőtt életében először talált választ ezekre könyvekben. Különösen a Bibliában. A cellájában kezdte olvasni a Bibliát. Olvasta és újra olvasta. Attól kezdve, egészen hetvenhárom éves korában bekövetkezett haláláig, minden nap olvasta a Bibliát, hogy napi problémáinak megoldásához útmutatást, inspirációt és segítséget merítsen belőle.
Megváltozott beállítottságának és viselkedésének következményeként kezdtek róla előnyös véleményt kialakítani a börtön vezetői. Egyik nap egy rabtárs-hivatalnok elmondta neki, hogy egy megbízható ember, aki a börtön erőművében dolgozik, három hónap múlva szabadul. Charlie keveset tudott az elektromosságról, de a börtön könyvtárában voltak könyvek a villamosságtanról. Így hát tanulmányozni kezdte őket. Megtanult mindent, amit meg lehetett belőlük tanulni.
Három hónap elteltével Charlie kész volt. Jelentkezett a munkára. Volt valami a hangjában és a modorában, ami kedvező benyomást tett az igazgatóhelyettesre. Ez a valami Charlie Ward pozitív lelki beállítottságának komolysága és őszintesége volt. Megkapta a munkát! •
Mivel PLB-vel folytatta a tanulást és a munkát, Charlie Ward az erőmű főellenőre lett, százötven beosztottal. Mindegyiküket próbálta lelkesíteni, ösztönözni.
Amikor Herbert Hughes Bigelowt, a Brown & Bigelow cég elnökét adócsalásért elítélték és a leavenworthi börtönbe zárták, Charlie Ward összebarátkozott vele. Mindent megtett, hogy arra ösztönözze Bigelowt, alkalmazkodjék a környezetéhez. Mr. Bigelow nagyra értékelte Charlie barátságát, és amikor büntetési ideje a végéhez közeledett, ezt mondta neki: „Jó volt hozzám. Ha kiszabadul, jöjjön St. Paulba, és munkát fog kapni."
Öt hét múlva Charlie szabadult és St. Paulba ment. Mr. Bigelow ígéretéhez híven munkát adott neki. Munkásként heti 25 dollárt keresett. Mivel Charlie PLB-vel dolgozott, két hónapon belül művezető lett. Egy év múlva főművezető. Végül Charlie elnökhelyettes és főigazgató lett. Amikor Mr. Bigelow meghalt, Charlie lett a Brown & Bigelow cég elnöke, és az maradt sok évvel később bekövetkezett haláláig. Charlie irányítása alatt a forgalom évi három millióról több, mint évi ötven millióra emelkedett. A Brown & Bigelow egyike lett a legnagyobb cégeknek az adott területen.
Ward pozitív lelki beállítottságának, és annak a vágyának köszönhetően, hogy segítsen a nála kevésbé szerencséseken, meglelte lelki békéjét, boldogságát, a szeretetet, a jó életet. Elnöki döntéssel, példamutató életének elismeréseként, visszakapta állampolgári jogait. Akik ismerték őt, a legnagyobb tisztelettel viseltettek irányában, és maguk is úgy érezték, segíteniük kell másokat.
Talán a legkülönösebb és legdicséretesebb érdeme az volt, hogy ötszáznál több olyan nőt és férfit foglalkoztatott, akik a börtönből szabadultak. Szigorú, de megértő irányítása mellett folytatták rehabilitációjukat. Sosem felejtette el, hogy valamikor maga is elítélt volt."
/részlet Napoleon Hill-től/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hámori Ede 2008.10.21. 01:12:46